Magyar világzenei kalauz – parasztzene, táncház, folk, jazz, revival, kortárs

Allegro Hungaro

Bezárva az időtlenségbe

2017. július 29. - AllegroHungaro

Biztosan sokak számára ismert a Héttorony kálváriája, az 1992-es sevillai világkiállítás Makovecz Imre által megálmodott és kivitelezett magyar pavilonjának története. Legalább egyszer az életemben én is szerettem volna látni a Héttorony Templomát, Makovecz soha meg nem valósult Sagrada Familia…

Tovább

Tekenyős sztorik

Az első gardonomat egy szentgyörgyi orvos barátunk szerezte meg Halmágyi Mihály feleségétől, Fikó Reginától. Nagyon értékes, muzeális darab, a legrégibb tekenyőgardon a mozgalomban. Sokan vették le a méreteit és később is annak mintájára készítettek új hangszereket. Ennek is kalandos útja volt. A…

Tovább

Bodegaiskola

Már megírtam valahol, de most ismét elmesélem, mi mindent kaptam Makovecz Imre Sevillai Magyar Pavilontjától. Imréről már hallottam előtte, de személyesen 1991-ben találkoztam vele először még a Zay utcai MAKONA székházban. A pavilon programzenéjére írt ki pályázatot, s az épület filozófiájáról…

Tovább

Ősök árnyai

Kultuszfilmmé vált nálunk is az Elfelejtett ősök árnyai (1964) és a Fekete tollú, fehér madár (1972). Mindkettőnek olyan elementáris folklór ihletésű zenéje van, amilyet előtte még nem hallottunk. Ezekben a filmekben láttam először havasi kürtöt és kis, hordozható cimbalmot. Megtudtam, hogy a…

Tovább

Örök takarásban

Én annak ellenére, hogy „örökös takarásban” (ez Kiss Feri barátom megfogalmazása) dolgoztam egész életemben, elég sok elismerést kaptam: Népművészet Ifjú Mestere kitüntetés 1980-ban, Röpülj páva televíziós népdalverseny első díja 1981-ben, Liszt Ferenc-díj 2000-ben, Alternatív Kossuth-díj 2010-ben,…

Tovább

Essen, havazzon!

Méhészetről beszélgettünk Hazug Pistánál, amikor eszébe jutott, hogy volt egy szorgos méhecskéje, ami egy napon eltűnt. „Összekerestem az egész Romániában, amikor már feladtam a keresést, s jöttem hazafelé, a vonatból megláttam a regátba, hogy egy ökör mellé bé vót fogva. Hamar béhúztam a vészféket,…

Tovább

Szolgálati utazólevél

Táncegyüttessel utazni bevett szokás volt. Egy táncegyüttesnek a szakszervezet – a párttal karöltve – elintézett mindent hivatalból, és mehetett a menet. Utólag azért derültek ki érdekes dolgok. Megtudtuk, hogy a Bihariban egy ártatlan, arany, jópofa, melegszívű embert bízott meg a BM annak idején,…

Tovább

Máriagyűdi körtefa

Felnőttem, hegedűsként beléptem a Vízöntő zenekarba és mindennél komolyabban kezdett érdekelni a népzene. Több hangszeren meg kellett tanulnom, így lettem észrevétlenül hangszergyűjtő is. Annak is az a fajtája, amelyik játszani is tud mindegyiken. Essen szó a hangszereinkről. Végül is belőlük…

Tovább

Meghótt Hazug Pista

Nemrég hótt meg Hazug Pista, az igazmondó gyergyószéki tanítómesterem. Az emlékére felidézek néhány történetét. Most nem azt mondom el, amiben a bársonyos viperák lepotyogtak az égből, vagy amikor a rókát úgy megijesztette Hazug Pista, hogy az „jettibe” kiugrott a bőréből, így nem kellett megnyúzni,…

Tovább

Ősz az idő

Az 1989-es Ősz az idő angol változata, a Blues For Transylvania már a harmadik lemez volt, amit Joe Boyd legendás producer adott ki Hannibal Records nevű kiadójával Angliában.  Ennek az volt az érdekessége, hogy a hátsó borítóra tett egy térképet és írt egy szöveget a romániai falurombolásokról, ami…

Tovább