Én is 1972-ben jártam először Széken. A szüleim ismerték Kallós Zoli bácsit, ő várt a vasútnál Kolozsváron, hajnali négykor. Továbbmentünk Bonchidára, ott leszálltunk, bementünk a paplakhoz, ittunk egy kis pálinkát és átsétáltunk Székre. Sose felejtem el, amikor a bonchidai hegyről ránéztem a…

Furcsa, hogy pont én mondom ezt, de az átkosban valahogy nem volt soha bizonytalanság érzete az embernek. Mi lesz, ha nincs munkám, úristen nem végeztem egyetemet, hol tudok elhelyezkedni? Ma nincs pénzem, de holnap már lesz. Tegnap én hívtam meg vacsorázni belga barátainkat, ma más hív meg minket,…