Egy olasz zenész barátomtól nemrég tudtam meg egy svájci turnén, hogy milyen módon készült az első brácsa és ki, hogyan találta fel. Barátom nevét fedje homály, de a történet is maradjon köztünk, ne adjátok tovább. Vagy ha mégis, nem tőlem hallottátok!
Cremonában történt, hogy 1702-ben Stradivari Mester egy éjjel csont részegen ment haza a kocsmából. Lemaradásban volt, még fel akart húrozni egy hegedűt. Neki is állt, de tévedésből a hegedűtokot húrozta fel. Így készült el az első brácsa. Hahaha…
Más.
Roma zenészek gyalogoltak haza a búcsúból, mert a szomszéd faluban búcsú volt, ottan muzsikáltak. Holt részegen vánszorogtak hangszereikkel az országúton már órák óta. Félúton jött szembe egy paraszt és megkérdezte a hegedűst, hogy „bátyám nem tudja mennyi az idő?”Az meg nem látta a napsütésben az óráját és megfordult, hogy megnézze. Fél tíz – mondta, és visszagyalogoltak oda, ahonnan elindultak. Csórók, a búcsúba! Háháhá…
Új, fiatal brácsás kerül a bandába. Esténként asztalnál muzsikálnak az étteremben, s kapnak rendesen borravalót, amit a prímás zárás után egy asztalnál mindig igazságosan eloszt a zenészei között. Az új brácsás valamiért nem kapott az első este. Nem szólt, csak csodálkozott kissé. Következő éjjel megint leülnek az asztalukhoz a romák, már kihalt az étterem, és a zenekarvezető megint szétosztja a jattot. Nem kis pénzt. Magának mindig duplán ad, mert ez a szokás a népi zenekaroknál, a prímásnak duplán jár. Az új brácsás megint kimarad, ismét nem kap semmit. Kezd mérges lenni. Nem érti, pedig vagy öt órán keresztül lelkesen húzta! Hát, érdekes szokás ez – gondolta magában –, nekem Cucus nem ad semmit, magának meg duplán oszt. Holnap már megkérdem, hogy is van ez.
Eljött a harmadik éjszaka, óriási borravalót zsebel be a banda. Az új brácsós megint hoppon marad. Ingerülten kérdi a prímást, hogy „Drága főnököm, csókolom a szíved, már harmadik napja nem kapok a borravalóból! Mi az, nekem nem jár?!”
Járni jár, csak nem jut – válaszolt Cucus. Hihihi…
Na, egy utolsó.
Mi a különbség egy brácsa és a brácsás között?
A brácsa öt percig ég, a brácsás egész életében.
Hát nem jó?
Fekete Antal „Puma”
A képen Janek József és Fekete Antal "Puma" a Kassák-táncházban – A Hagyományok Háza Folklórdokumentációs Központ Táncház Archívumából.